Rég volt mozgás a blogon. Annál több a Momentán színházában. De most valami kikívánkozik belőlem, reméljük e bejegyzést több, gyakoribb bejegyzés követi majd.
Nagyon vázlatos eszmefuttatás friss koncertélményeim kapcsán:
1 stadionkoncert (nem tízezres, zártterű aréna): elér 60-100 ezer embert, teltház esetén
1 turné kb. 50-80 állomás (jelenleg a U2 360degrees első (!) turnékörútja 44 állomást számlál júliustól október végéig, lásd képek): elér tehát közel három-tízmillió nézőt. Most mindegy, hogy valaki 2x megy el.
A lemezből megvesznek X példányt (nagy sztárzenekaroknál sokat, többtízezret, tán milliós is lehet pár év alatt az összpéldányszám, mp3 ide vagy oda).
Letöltenek sokmillióan, megosztanak fájlokat, kölcsönadnak CD-t megint sokmillióan. Járulékos hallgatóság.
Mégis: tán sanszos, hogy egy nagy turné több emberhez ér el (és közvetlenebbül), mint a hangzóanyag. A bevételt ki sem merem számolni.
Érdemesebb presztízsvárosokba menni, ahol a zenekarok tapasztalat alapján többet nyújtanak (Párizs, London, Berlin, stb), többet adnak, jobban rápörögnek.
Kevés koncerten adatik meg, h eltérnek a tökéletes koreográfiától, meglepetés kizárva, spontaneitás redukálva. Pozitív tapasztalat: az impróra és elszállásra építő, jammelésben kiszámíthatatlan RHCP vagy az érdemtelenül leszállóágban levő Morcheeba. Negatív: az azóta sokadszorra feloszlott Oasis; a setlistek tanúsága szerint az egész turnét egyetlen dallistával csinálta végig, semmi variálás, komplett, kész, unalomig ismert műsor. Ez kinek jó??!
A melléütés kalkulálva (sőt betervezve mint poén és esendőség bizonyítéka) és lereagálva. Sokszor odaadó szereplésnek tűnik, igazából futószalagos hakni. ég megakoncert szinten is. Lézer, látvány a köbön, kivetítőből sosem elég. Nyomokban azért felfedezhető kommunikációs elem is: kapcsolattartás a közönséggel, ironikus alázat (Coldplay,lásd képek).
Célközönség: középosztály. Igen, jelentem, létezik.
Koncertek sajátos lélektana: szintén tapasztalat alapján, inkább várni, kivárni, mint tucatkoncereken téblábolni (még sztárzenekaroknál is megesik, h a sorfellépések miatt dögrováson vannak zeneileg és lelkesedésileg). Pozitív példa: Pearl Jam. Kevés évi koncert, Európában ritkaságszámba megy, de akkor odateszik magukat.
Vége az öngyújtókorszaknak: mobilkijelzővel világítanak "lassú és megható" alatt, felveszik a show-t, youtube-ra feltolják másnap. Látványterv: sokszor maga a közönség a látvány, a közönség viszi el a showt!
Még rakás dolgot lehetne írni, de 2009-es nyári tapasztalat. Michael "elektromos dob" Jackson mindenkit szorgos talpnyalásra késztet, nincs olyan koncert, ahol ne lenne Jacko cover, tribute-zenélgetés. Kegyeletleróvás á la rnroll showbusiness. Jó részese lenni a megaprofitnak, igaz: nemcsak beszállítói oldalról.
ui: magyar beidegződés külföldi koncertrejáráskor. Útlevelet még magával viszi (EU-n belül), pálinkás laposüveget bugyiba, pénisz alá helyezi (pedig nincs is tapizás Nyugaton, max a táskába néznek bele, hatalmas bizalmi hozzáállás van), kicsi kétdekásat (szakszóval tüske) a zokniba. És későn érkezik és fanyalog és nagy neki a tömeg. :-)
Utolsó kommentek