Azt hiszem Kölnben sikerült valamelyest megértenem
a futball lényegét a játéktól a valóságig. Helyesbítek, nem megértettem, hanem
közelebb kerültem hozzá. Szavakba nem nagyon önthető az érzet. Olyan ez, mint a
bölcsek köve: mindenki ezt keresi, mindenki tud róla valamit. Idevágó idézet: "Zeneről beszelni olyan mint lerajzolni egy focimeccset" (David Coverdale)
A futball értelme
egyben az élet értelme is, veleje, lényege. (Nem a futballért élünk, csak a megfeleltethetőségről beszélek). A futball (mint játék, mint harc, mint társas esemény, stbstb) minden egyes eleme
lefordítható a mindennapi élet nyelvére, metaforái és szimbólumai mindennel
összefüggésbe hozhatók. Összetettségéről könyvek, publikációk, műsorok, netes
tartalmak tanúskodnak minderről. Várom a kommenteket, ki hogy gondolja.
A
megvilágosodásra, amihez semmilyen értelmi megerőltetést nem kellett tennem,
mert teljesen nyilvánvalóan vezetődött le a képlet a látogató érzékszervei
előtt, a kölni Ludwig Múzeum egyik sötét termében került sor. Harun Farocki
létrehozta a futball Feszty-körképét: 12 plazmatévés médiapanoráma. Farocki sokáig filmesként és tévésként
dolgozott, majd 50pluszos fejjel tapasztalatait művészi videóinstallációkba,
múzeumi projektekbe fektette. Deep Play c. 2007-es munkája a 2006-os, megrázó
foci-vébédöntőjébe kalauzol el bennünket. A rendes játékidőt, a hosszabbítást
és a 11-eseket látjuk realtime-ban. (Ez a meccs számomra minden idők top10
legemlékezetesebb, élőben látott meccsei közé került, pl. az 1986-os irapuato-i
6:0, az 1990-es Anglia-Kamerun, a 2000-es holland-olasz EB-elődöntő, a 1999-es
MU-Bayern BL-döntő, vagy a 1995-ös
FTC-Grasshoppers közé.)
Dióhéjban: a futballcsoda francia Zidane pályafutásának uccsó meccsén járunk, csapatkapitány hősünk zsenijét egy Panyenka-módra megnyesett 11-es bizonyítja (könyörgöm, vb döntőben meg meri csinálni, ahelyett, hogy bebaszná szimplán, és mégis bejön neki), az olaszok egy fejessel egyenlítenek, a gólszerző egy kőbunkó sutyerák, a védők közt hentesként fungáló Materazzi. Kettejük feszes párharca a meccs, a hosszabbítás 20. percében (azaz a 110. percben) paddig provokálja verbálisan Zizut az olasz, amíg mellen fejeli az illetőt. Piros lap, dicstelen vég, megroppanó franciák, a 11-esekben győzedelmeskedő dögunalmas olaszok. Zizut mindenki elítéli, negatív hős, meg ilyenek, én abszolút megértem, bár nem fairplay.
A lényeg: Farocki 12 képernyője mást és mást mutat, de időben paralell. Nagyban támaszkodik a 30valahány közvetítőkamera képére, amiből az adásrendező élőadásban igazán csak 4-5 kamerát használ + orosz, német, svájci analitikus laborok, kutatóközpontok által kreált meccs-feldolgozási lehetőségekre
1. plazma: mindig egy olasz játékost kísér az egyik kamera (általában Cannavaro, Pirlo, a végén a kapus Buffon) és egy grafikon mutatja az aktuális mozgási sebességet
2. mindig egy franciát (ezek rendre Zidane vagy Henry) kísérnek és egy grafikon mutatja az aktuális mozgási sebességet
3. a játékteret totálban bemutató kamera képe (high-angle) + a passzok, cselek, labdaterelések útjának kirajzolása különböző színekkel
4. a tényleges játéktér és annak közepén egy kis téglalapban a játékteret totálban befogni képes kamera közvetített képe
5. a világban több milliárd nézőnek ténylegesen sugárzott, vágott adás képe, inzertként az összes játékos aktuális reakcióideje, átlagsebessége és csúcssebessége grafikonon + Wolfgang Straub, az adásrendező utasításaival kísérve hangban
6. a berlini stadion látképe távolból, alatta a rendőrségi CB-rádió hangjai
7. a berlini stadion biztonsági kameráinak folyton változó zártláncú, ipari kamera képe
8. a játéktér grafikailag megrajzolt felülnézete pontemberekkel: egy program folyamatosan mutatja a hátsó védők alakzatát (olaszok ügyelnek a négyemberes, egyvonalas catenaccióra) és a les vonalakat (leghátsó védő, legelső támadó)
9. a
közvetítés PC-szimulációja (azaz az épp folyó játék playstation-szerű
grafikával megcsinált verziója). Ha áll a játék és a játékosok lézengenek, ők
is. Minden tökéletesen lekopírozva.
10. a francia és az olasz kispad váltakozva, a trénerekre koncentrálva + a passzok vonalakkal folyamatosan kirajzolodó bonyolult hálórendszere rávetítve a képre
11. az épp folyó játék lefordítása szavakra: egy gép „látja” a játékot, elemzi és robothangon közvetíti, mi történik
12. a közvetítést
figyelő két statisztikust mutató kamera képe: a statisztikusok minden egyes
labdaérintésnél, cselekvésnél kattintgatnak egy lapon (ki, mit csinált)
Ül az ember (szerencsére az elején tévedtem be) és a 120. percben áll fel a kiállítótérben elhelyezett pamlagokról. Körbeveszi maga a futball. Elképesztő így végignézni egy bármilyen meccset, pláne egy vb-döntőt. Mi volt ez??! Ennyi mindenre figyelnek gépek, kamerák, emberek, ennyi mindent figyelhetnénk, ennyi oldalról elemezhetünk. Rengeteg nézőpont, összefüggés, vektorok, erővonalak. Energia, várakozás, feszültség, sors és akarat. Szívünk kartoték-adat, futballunk bit, byte, számsorok, betűk. Szimultán médiatechnológiák 12 perspektívában, a 2h 15 percnyi izgalom 12-szeres áradata. Patchwork. 22 ember rohangászásának tanulása és tanulsága. Egy világspektákulum kortárs művészeti feldolgozása.
A kiállítás megtekinthető 2010. március 10-ig.
Saját videó: https://www.youtube.com/watch?v=NiUPpFuNw2Q
A művész honlapja a projektről: http://www.farocki-film.de/deepeg.htm
Netes videók:https://www.youtube.com/watch?v=are8UX7oZZE stb stb
JA ÉS Zidane véleménye az esetről:
http://sportgeza.hu/futball/2009/12/22/orulok_hogy_kiallitottak_a_vb-dontoben
Utolsó kommentek